Luca és a tündérkert
Egy napfényes tavaszi reggelen Luca az ablakában üldögélt, és szomorúan nézte nagymamája egykor gyönyörű, de mostanra teljesen elhanyagolt kertjét. A nagymama nemrég költözött hozzájuk, mert már nehezére esett egyedül ellátni magát, a régi házát pedig el kellett adni. A kislány szívét mindig összeszorította a bánat, amikor eszébe jutott nagymama csodálatos virágoskertje, ahol régebben olyan sok boldog órát töltöttek együtt.
“Bárcsak tehetnék valamit, hogy nagymama újra mosolyogjon!” – sóhajtott fel Luca, miközben az ablaküvegen át figyelte, ahogy a szél táncot jár a száraz levelekkel.
Aznap este, amikor már mindenki aludt, különös fény szűrődött be Luca szobájába. A kislány az ablakhoz sietett, és meglepődve látta, hogy egy apró, ezüstösen csillogó lény lebeg a kertben. A tündér – mert bizony az volt – kedvesen intett neki.
“Gyere, Luca!” – hallotta a kristálytiszta hangot. “Ne félj, nem lesz semmi baj!”
Luca óvatosan kinyitotta az ablakot és kimászott a kertbe. Ahogy közelebb ért, látta, hogy a tündér nem nagyobb egy kisebb madárnál. Gyönyörű, áttetsző szárnyai voltak, és halvány fénnyel ragyogott az éjszakában.
“A nevem Pitypang” – mutatkozott be a tündér. “Én vagyok a kertek őrzője. Láttam a szívedben a szeretetet és a vágyat, hogy segíts a nagymamádnak. Ezért úgy döntöttem, megosztom veled a tündérkertészet titkait.”
Pitypang egy apró ezüstös port szórt Lucára, aki hirtelen olyan picire zsugorodott, mint maga a tündér. Most már egészen új perspektívából látta a kertet – minden fűszál olyan volt, mint egy-egy fa, és a legkisebb virág is hatalmas palotának tűnt.
“Most pedig” – mondta Pitypang – “megmutatom neked a tündérkert titkait. Figyelj jól, mert amit ma éjjel tanulsz, az örökre megváltoztatja ezt a kertet!”
A következő órákban Luca olyan dolgokat tanult meg, amiről még álmodni sem mert volna. Megtudta, hogyan kell beszélgetni a virágokkal, hogyan lehet harmatcseppekkel gyógyítani a beteg növényeket, és milyen dallamokat szeretnek a különböző virágok. Pitypang megmutatta neki a holdvirágok táncát, és azt is, hogyan lehet a szentjánosbogarak fényével erőt adni a csírázó magoknak.
“De ne feledd” – figyelmeztette Pitypang – “a tündérkertészet legfontosabb összetevője a szeretet és a türelem. Minden reggel és este szánjál időt a kertre, beszélgess a növényekkel, és oszd meg velük az örömödet és a bánatodat.”
Mielőtt a hajnal első sugarai megjelentek volna az égen, Luca visszanyerte eredeti méretét, és Pitypang átadott neki egy apró, kristályból készült öntözőkannát.
“Ez nem közönséges öntözőkanna” – magyarázta. “A harmat erejével van feltöltve. Használd bölcsen, és a kert válaszolni fog a szeretetedre.”
A következő hetekben csodálatos változás történt a kertben. Luca minden szabadidejét ott töltötte, gondozta a növényeket, és használta mindazt a tudást, amit Pitypangtól tanult. A száraz föld lassan megpuhult, és apró hajtások bukkantak elő. A régi, beteg növények új erőre kaptak, és hamarosan az egész kert tele lett színes virágokkal és pillangókkal.
Nagymama nem győzött csodálkozni a változáson. “Mintha tündérek költöztek volna a kertbe!” – mondogatta mosolyogva, miközben Lucával együtt gondozták a virágokat. A kislány ilyenkor csak titokzatosan mosolygott, és még több szeretettel fordult a növények felé.
A kert hamarosan a környék csodájává vált. Az emberek meg-megálltak a kerítés előtt, és ámulva nézték a színpompás virágokat, a vidáman zümmögő méheket és a táncot járó pillangókat. De ami a legfontosabb volt, nagymama szemében újra ott csillogott a régi boldogság.
Minden teliholdas éjszakán, ha valaki nagyon figyelmesen nézi a kertet, láthatja, ahogy egy apró, ezüstösen csillogó tündér és egy kislány együtt gondozzák a virágokat. És ha nagyon-nagyon csendben van, talán még azt is hallhatja, ahogy a virágok halkan dúdolják kedvenc dallamukat a holdfényben.
Azóta is mesélik a környéken, hogy van egy különleges kert, ahol a virágok szebbek és illatosabbak, mint bárhol máshol. És bár a legtöbben nem tudják az okát, Luca őrzi a titkot: egy kerthez nem csak víz és napfény kell, hanem egy kis tündérvarázslat és nagyon sok szeretet is.
